A városról

Harkány Pécstől 25 km-re délre, a Villányi-hegység lábánál található nevezetes fürdőváros, 8 km-re a horvát határtól. Neve feltehetően Töhötöm fia, Horka (Harka) nevéből ered, amelyet 1323-ban említ először írásos emlék, Nagh Harkan néven. Harkány nevét az oklevelek 1323-ban említették először Harkan néven. Harkány királyi udvarnokok földje volt, melyet Károly Róbert király, mint örökös nélkül elhalt ember birtokát Pál fia György temesvári alvárnagynak adott, s határát is leíratta. 1397-ben az oklevelek a Byka nemzetség birtokának írták. A nemzetség birtokközpontja Terehegy (horvátul Teređ, Teriđ) volt. A család tagjai közül ismert volt többek között Byka Janás, aki Zsigmond királyt támogató 112 nemes között volt. Byka Miklós pedig a krakkói egyetemen tanult. A Byka család Szigetvár elestével halt ki. Harkány a török időkben is lakott maradt. Megmaradt lakosai főleg földműveléssel, szőlőtermeléssel foglalkoztak. A törökök kivonulása utáni időkben a falu birtokosa a Batthyány család volt. 1806-ban siklósi „Földes Uradalom” tiszttartójához „gyűdi Michel” mocsárcsapoláshoz szeretne újra elmenni nyavalyáimtól megmenekedtem. – kéziratból fennmaradt töredék Dr. Lárencz László) 1814-ben a Batthyány család, hogy megnövekedett állatállományát nagyobb területű legelőkhöz juttassa, birtokán; a Gyűd-Harkány közt elterülő mocsarak lecsapolásába fogott. 1823-ban a lecsapoláskor a mocsarakban dolgozó egyik munkás; Pogány János nevű jobbágy, a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatva fájós lábát, attól meggyógyult. Gyógyulásának hamar híre ment a környéken, és az uradalom is felismerte a gyógyvíz hatását. 1824-ben megkezdték a fürdő kiépítését az akkori térképvázlaton szereplő Büdösrét, Büdöstó helyén. 1846-ban magyarul is megjelent „A harkányi hévíz gyógyereje” Patkovics József 1860-ban közkegyelemben részesült a Batthyány család és visszakapta Harkányfürdőt. 1866 Zsigmondy Vilmos artézi kút. harkányi I. számú 37,7 méter mély 62°C hőmérsékletű kút, az ország első hévízkútja. 1970-es évek izotópvizsgálattal bizonyított, a COS 150-szer gyorsabban jut be a szervezetbe, mint más kénvegyületek. (Dr. Kádas István prof.) 1977. április 1-jén hozzácsatolták a 2 km-re északnyugatra lévő Terehegy községet. (A két település majdnem egybeépült azóta, a 2 km a településközpontok közti távolság.) 1999 Dr. Keszthelyi Béla COS a pszoriázisra (pikkelysömör) is kiváló (DN. 1999. szept. 13.) A település 1999. július 1-jén kapott városi rangot. Nevezetességek Harkányi Gyógyfürdő vagy Harkányi Gyógy- és Strandfürdő: Kiemelt országos minősítésű gyógyfürdő. A termálkutak a fürdő területén helyezkednek el, 62 °C-os vizet szállítanak. A víz összetétele: alkáli-hidrogén-karbonátos, a kénes vizek csoportjába tartozik. Harkányt fürdője révén a „Reumások Mekkája” néven emlegetik. A 180 esztendős létesítmény vize a reumatikus panaszok, ízületi gyulladások, operációk utáni mozgáskorlátozottság, törések és idült bőrbetegségek gyógyítására szolgál, és baleseti utókezelések céljára is hasznosítják. Nevezetességek: Református templom (Kossuth utca) (1802, késő barokk) Református templom (Terehegyi út) (1800 körül, copf) Katolikus templom (1906) Izraelita temető, benne a fürdő orvosának, és a helyi századfordulós, jórészt idegenforgalommal foglalkozó zsidó közösség tagjainak sírjaival. A Református temetőn túl fekszik. Forrás: Harkány - Wikipédia http://hu.wikipedia.org/wiki/Hark%C3%A1ny